2010. október 14., csütörtök

Könyvjelző - Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love

Legfrissebb könyvélményem, legújabb kedvencem.
Nem mai kiadvány a piacon, megjelent már rég, de én – mert bizony magával ragadott a csilli-villi hollywoodi máz – csak most, a film hazai bemutatója előtt kezdtem el olvasni, hogy mire ideér a mozi, már kész legyek vele.

Mentségemre legyen mondva, már akkor is többször leemeltem a könyvespolcról, kacérkodtam beszerzésével, amikor még se híre, se hamva nem volt Julia Roberts és Javier Bardem színrelépésének… csak hát az ismertetőben leírtak alapján ódzkodtam kissé a tömény spiritualitástól, elszánt istenkeresési kísérletektől, magvas tanoktól.
A „filmelőzetes készítők” javára legyen mondva, gusztusos kis kóstolót vágtak össze a történetből, szuper zenével – ld. két bejegyzéssel alább – így aztán, naná, hogy a könyvre is lecsaptam. Elítélendő tudom, tudom, az ilyesfajta hozzáállás… mert a belbecs, a tartalom a fontos, nem a külcsín és a sok csinnadratta – de legalább még így is elébb olvastam a könyvet, bőven sikerült megmozgatnom fantáziám!!!

Szerintem épp jókor, jó időben akadt kezembe: szuper a könyv! Az írónő saját története, útkeresése egy jó adag kulturális- és vallásismerettel, anekdotával, gasztronómiával – és semmi térítgetés, okoskodás, pampogás, limonádé is csak mértékkel, csak annyival, amennyi épp’ hiányzott is már a jó pár oldal után.
Idemásolok egy részletet, csak az íze kedvéért:

„Helló, Isten! Hogy van? Én Liz vagyok. Örülök, hogy megismerhettem.
Hát igen. Úgy szólítottam le a világmindenség teremtőjét, mintha csak egy koktélpartin futottunk volna össze. De hát csak hozott anyagból tudunk dolgozni, és én általában mindig így ismerkedem. Igazából alig bírtam visszafogni magam, hogy azt ne mondjam: - Mindig is nagy rajongója voltam a munkásságának…”

… és ilyen és hasonló végig: lamentáló, gyarló, belátó, depis, lelkes, kiegyensúlyozott, kíváncsi stb., stb.

A filmet még nem láttam (bár nagy a késztetés, de ígéretet tettem, s bevárom nálam is később könyvet ragadó, ám felettébb lelkes barátnőket), tutira más súlyokkal dolgoztak benne, és sok minden elvész az eredeti történetből, de majd úgy veszem, mint egy illusztrációt, és akkor nagy csalódás nem érhet.

Esetleg valaki, ki látta már, milyen?
(Ui: A könyv címe itthon is ez, kiegészítve azzal, hogy: Ízek, imák, szerelmek. Én magyarul olvastam csak, és nem tudom, eredetiben milyen, de a hazai fordítás nagyon jó lett.)

2 megjegyzés:

  1. Két éve olvastam, meg még egyszer két hónapja hogy még a film előtt felfrissitsem a memóriám, folyton idézek belőle, nagy kedvenc számomra is! A filmet még nem láttam, de a napokban készülök....

    VálaszTörlés
  2. Kedvenc sógornőmmel az ő ötlete volt...megnéztük a filmet. Néhány napja a könyvet is elkezdtem olvasni. Ennek több oka van. Szívesen olvasok a Lánykám ajánlásával, második...A könyvhöz könnyen hozzájutottam-itt hagytad az asztalon. Harmadik...óvatos ajánlást mellékeltél, mert hát én nem vagyok a spirituáléhoz vonzódó alkat. De beszéljünk a filmről...a film a könyvnek egy gyönge vázlata. Nem érdemes megnézni. A mozijegy árával szaladj be egy könyvesboltba, nézz körül, vedd meg a könyvet amit amire vágysz...jobban jársz, nem csalódsz.

    VálaszTörlés